A hulyesegnek nincs vege!!!
Vendeg: what time is it?
Pincer: quater to eleven.
Vendeg: At night?
...
STOP INN ...
Csakis itt, hamarosan ...
Mar nem is szamolom a napokat es a honapokat amiota nem irtam. Az ido relativ, a napok meg amugyis kezdenek egyformava valni. Jelenleg dolgozok, bevagyok jelentve, es nem panaszkodhatok. Vagyis igen, letelemem, de sokminden jotis kilehet hozni belole. Peldaul duhot. A rendszer ellen. Persze Che sosem leszek, nem fogok orszagrol orszagra vandorolni es idegesiteni az embereket egykis forradalmi-hecc erdekeben. En maradok ahol vagyok, es probalok nem gondolkozni. Probalok.Tavaly December elejen kezdtem el itt dolgozni, a nagy unnepeki hajtas elott. Nekem mondjuk minden nagyon mozgalmasnak tunt, mivel elotte egy honapig igazabol a munkakeresesen kivul semmit nem csinaltam.
“JC-nek - RIP”
Update: hajolemlekszem, korulbelul egy jo feleve nem irtam egy fejezetet sem. Azota sokminden tortent, az pedig olyan tavaly Oktober vegen, a Dorianbol valo kirugasommal kezdodott.
Ekkor mar nem szabadsagoltam magam, hanem mentem Maria-hoz (ugynok) rogvest, mert a sors ugy hozta, hogy otthoni dolgokra eppen akkor kuldtem haza az osszes penzemet, ezert November vegere kereken egy huszas maradt a bankszamlamon.
Ezt a szamlakivonatot szerintem beis fogom keretezni – az itteni melypontok egyik legmelyebbike volt.
Ugynokseg: nem tudom, de ha ide kuldenek dolgozni akarhonnan is, tegy ugy, mintha hirtelen megsuketultel volna.
Neighborhood: itt.
A diner kinezete: ugyanaz, csak tisztabb. Mert a fonok kitapossa a szart is az embereibol, csakhogy tisztalegyen a hely - persze olcsoert, mert az joneki. Obsessive-compulsive fuck. Egyket pincer kivetelevel – pl. az unokahuga, aki hetvegen dolgozik es hogy szakadna ra az eg – mindenki sikal, beleertve magamat is.
*Guy Fieri vezeti ezt a musort a FOODnetwork-on. Elvezheto, bemutat old-school dinereket, de hianyzik belole valami, amirol majd ebben a fejezetben irok– es az a Diner-tortenelem. Mi is az a Diner? Miben kulonbozik minden mas olyan helytol, ahova azert megyunk be, hogy egyunk?Mondjuk ebben is. A Diner-be nem “csak” azert ternek be az emberek, hogy megegyek a zsiros hamburgert es megigyak a 3000 kalorias shake-uket … de errol kesobb.
A diner szo a “dining-car”-bol jon, ami etkezo-kocsit jelent – mondjuk a vonatokon. Maga a design – marmint a klasszikus diner-ek design-ja – is egy etkezo-kocsiera hajaz, ami ugye szuk es hosszu, az egyik fal menten helyezkedik el a pult tobb szekkel, mogotte a konyha, vele szemben meg egy par asztal. Boxok. Lerohadt vonatokrol akasztottak le regebben (olyan par szaz evvel ezelott) ezeket, majd beallitottak oket az allomasra, mertugye kapitalistak, es hasznat vettek.
De az igazi “etkezo-kocsi” – es tenyleg – a rhode island-i (Providence) Walter Scott nevehez fuzodik, aki felmunkaidoben nyomdaszkent dolgozott, es most biztosan bortonben ulnenek a munkaltatoi, mert annakidejen megcsak 16 eves volt (1858). Okos kisfiu leven elkezdett anyu konyhajaban szendvicseket osszerakni, majd azokat arulni kis piknik-kosarkabol a kollegainak a nyomdaban. A bizniccel idovel szo szerint elszaladt a szeker, ugyanis idovel a kiskosarat le kellett cserelnie egy lovasszekerre. Marminthogy egy egesz szekernyi szendvicset eltudott adni. Arrol nem szol a fama, hogy anyu is benne volt-e az uzletben, mindenesetre Scotty-fiu otlete alapjan egesz nagy franchaise alakult ki – mert ugye minden jo otletnek kovetoi vannak. Ezek a lovas-izek inkabb “hinto-ra” hasonlitottak, ahova “be” kellett lepni a kajaert, es amikor esett az eso, ott mondjuk elis lehetett fogyasztani azt.
Tenyleg jo otlet, nem?
Sokan masoltak – Scott-rol tobbet igazan nem lehet kideriteni, de ha tudta volna akkor, amit masok tudnak ma, akkor biztosan duhos lett volna kisse. Raymond Albert Kroc 1954-ben ugyanis “csak” uniformizalta a hamburgert, de a franchise-bol annyi penze lett, hogy buszken hivhatta ettermet McDonald’s-nak. Ennyit Walter Scott-rol, es a nemletezo szabadalmi torvenyekrol.
Az otlet annyira utott, hogy rendesen cegek jottek letre diner-kocsik gyartasara, aztan rajottek az 1800-as evek vegen, hogy nem kellene huzgalni a kocsikat ide-oda, meg ugye jolenne aram is belejuk (1930) – azt a lo valahogy nem tudta eloteremteni -, ugyhogy a oket levaltottak watt-okra, igy jottek letre a “helyhezkotott” diner-ek. Idovel.
Es ha mar a lovaknak nem kell elhuzniuk, igy a design is valtozott kicsiket, vagyis nagyobb lett az egesz etkezo kocsi. Tettek bele wc-t, meg lanyokat, akik rozsat arultak a vendegeknek, mert az jo. Aztan a 30-as evektol a fa alapot femre valtoztattak, merthogy az elet etkezesi reszenek is reprezentalnia kellett a gepek forradalmat, avagy a Machine Age-t. …
Persze az egeszben megviccesebb az, ahogy Teresa meselte el az esetet - a lengyel csaj akirol irtam mar -, tort angolsaggal es heves gesztusokkal.
Az “etterem-ipar” evente tobbtizezer tonna szemetet produkal - NY allamban pl. az osszes szemet 30%-at. 
Ez a "nem kötelező de erősen ajánlott" típusú borravaló rendszer gyenge mert a vendég úgy tekint rá mint afféle adó amit fizetnie kell akkor is ha jó meg akkor is ha pocsék a service. Én sem szeretem. Igazán csak egy megoldás van: beolvasztani a borravalót az árban és anyival felemelni a fizetéseket. Ezt csinálják jó néhány nyugat európai országban de persze ehez kellenek a szakszervezetek is. Én is dolgoztam már borravaló rendszerben és mindig megalázónak éreztem.
A fenti gondolatsorhoz uj fejezetet nyitnek, mert erdemes.
Az a gond, hogy a borravalo beolvasztasa a vegosszegbe’ nem megoldas. Legalabbis a NY-i diner szinten nem. Ennek igen egyszeru a magyarazata: a fonokon kivul az osszes melos az etteremben (illegalis) bevandorlo. A pincerek semmi esetre sem fognak kapni ketto dollarnal tobbet orankent, mert egyaltalan oruljenek, hogy dolgozhatnak. Az arakat 15%-os service charge-al meg nyilvan nem fogjak megnyomni, mer'az nem jo az uzletnek. Ha a felszolgaloknak bajuk van a rendszerrel, mehetnek Isten hirevel a picsaba – az uj munkaero olyan feloran belul mar ott is van.
Ebben a biznicben farkastorvenyek vannak, mindenki potolhato. Kivetel nelkul.
A native NY-iak evekig terapiara jarnak azert, hogy megtanuljak kifejezni az erzeseiket – es ez itt igyis van rendjen, altalaban mindenki forditgat, talalgat, parazik a subliminal uzeneteken. En ma a Euro Diner-es munkamat kockaztattam – “subliminal-my-ass” alapon. Persze aztis lehet mondani, hogy nem viselkedtem “professzionalisan”, meghogy nem engedhetek meg magamnak ilyeneket – de aztan ujabb gondolatsor ami neha szo szerint elboritja az agyamat: A FASZOM AKAR PROFESSZIONALIS PINCER LENNI!!!
A szakmat persze tudom, a szabalyokkal tisztaban vagyok, a small-talk is megy. De aki nem jatszik tisztan, azt ruhellem. Meg ha vendegrol van is szo.
Ugynokeg: Queens Plaza Employment Agency, Inc. 42-15 Crescent Street, Room 706. Long Island City, NY 11101 Tel: 718-392-3253 Ask for Maria Email: QueensPlazaEmployment@yahoo.com
Neighborhood: 
Murray Hill. Keleti oldala Manhatten-nek, es ugy Midtown. Ottlako szemszogebol nyilvan nem tudom leirni, de aki komolyan erdeklodik, annak alljon itt az egesz tortenelmesdi. Tenyleg hill amugy, mert menni kell kicsiket felfele is, meg ugye visszafele lefele is. Ez az a kornyek, ahol asszem az eletben nem tudnek fizetni alberletet es miegymast, mert. Mondjuk ezigy szamomra egesz Manhattan-t erinti, es ha eppen keresztul kell menni a Park Avenue-n, ahonnan gyonyoruszepen lehet latni a Grand Central Terminal-t, az ottlakashoz hiros millimosnak kellene lennem. De a szepseg kisse megkopik, amikor a munkabamenet rutinna valik, ugyhogy csak akkor kezd el hianyozni, amikor mar masfele kell menni. En a Bukk-el vagyok igy, nekem most eppen az hianyzik.
Ugynokeg: Atlasz Employment Agency - 125 E 23rd Street 403( Mass Transit Info ») New York, NY 10010 (212) 777-2211 Ask for Dino. Megjegyzes: Dino jofej, tolem annakidejen pl. egy penny-t nem kert a kikozvetitesert. Talan mert sejtette, amit en akkor meg nem …esitt lehet visszamenni a “bekezdes”-hez.
Note (!!!): Ez az az etterem, ahol annakidejen megtanultam a “szakmat”. Ez a az a hely, ami meg a maganeletemet is gyokeresen megvaltoztatta. Ez az az a diner, ahol idegosszeroppantam, demostmar latom: sokat koszonhetek mindenkinek, aki annakidejen kocsog volt velem. Mert tenyleg megtanultam, es most ebbol elek. Ez a fejezet szomorussaggal tolt el kisse, ugyanis a fonok arulja a helyet. Valoszinuleg Mc’Donalds lesz belole, vagy vmi mas hamarosan. Es ez nekem faj, mert ahogy irtam: sokminden kot ide. Jelenleg a hetfo-kedd delutanos shift-et viszem, gyakorlatilag ide jarok “pihenni”. Bar sok rosszat fogok irni a helyrol es talan az emberekrol, de azert azt fontos megjegyeznem, hogy ugyanugy tisztelem es szeretem, mintahogy gyulolom az egeszet.
(212) 242-5894 Ask for Billy
Note: Itt egy szazassal tobbet kell leperkalnod mint a tobbinel, es sok a szar melo. Nem eri meg, eztinkabb hagyd ki. Magyarul: a legszarabb ugynokseg egesz NY-ban.
Neighborhood: Meg mindig Astoria mint a Mini Star-nal, csak egy kicsit beljebb. Feljebb. Ez attol fugg, hogyan tartod a terkepet. A lenyeg az, hogy a kornyek itt valoban leredukalodik Gorogos-re, mert ez Astoria kozepe. Majdnem. A lenyeg: azert Last Stop, mert kurvara kreativak, ugyanis az N es a W metro-vonalanak legutolso megallojanal van a diner. Ez ugye a 31-es utca, a lakossag igennagyszazaleka Gorog. De ezt irtam mar. Mega Spanyol. Szamomra erthetetlen, hogyan tudjak errefele fizetni az alberletet, de ezt idovel kideritem. (gondolom, a borravalon sporolnak) Mert a “mexikanok” altaban tizenotod-magukkal laknak egy fel szobaban, marmint ez a standard. Hihhetetlen.
Ugynokseg: Apollo Employment Agency, 870 6th Ave New York, NY 10001 (212) 242-5894 Ask for Billy
Note: Itt egy szazassal tobbet kell leperkalnod minta tobbinel, es nem mellesleg: sok a szar melo. Nem eri meg, eztinkabb hagyd ki.
Neighborhood: Igazabol fingom sincs a kornyekrol, mert gyakorlatilag az egyik labam meg a buszon volt, mig a masik mar bent a diner-ben. Persze lattam dolgokat utkozben, az megugye ir kocsma meg kis-boltok dogivel. Bronx ezen resze – Woodlawn, Katonah Ave. Ir-ek lakta ovezet. Ovezet, mert a nevezett diner-ben valo dolgozasom idejen pl. nem talakoztam egy latino-val vagy fekaval sem. Eljutni egy ilyen kornyekre viszont kisse karos lehet az egeszsegre, foleg ha arja-kinezetu vagy (kekszemu-szokehaju), ugyanis a metro 4-es Bronx-i vonalanak a vegallomasatol kicsit messzebb van. Bronx ugye meg hires arrol, hogy nemsok feherboru lakja. Mondjuk nekem nincs problemam az egyebekkel, a gond itt csak az, hogy nekik viszont van. Szoval a melo a metroraszallasnal kezdodik, mert mar az para. Onnan a mittudomen-hanyas busszal kell meg menni valamennyi megallot, ami kozben elmegy egy akkora temeto mellett, hogy sirhatnekod tamad. Esakkor kezdj el dolgozni.
Kerestem a neten kepeket a helyrol, es itt botlottam bele a diner “hivatalos” nevebe. Snack Bar. Jape’ … megmintnem.
Ugynokseg: Queens Plaza Employment Agency, Inc. 42-15 Crescent Street, Room 706. Long Island City, NY 11101 Tel: 718-392-3253 Ask for Maria Email: QueensPlazaEmployment@yahoo.com
Neighborhood: A diner Queens Astoria “keruleteben” talalhato, megpedig az egyik legforgalmasabb bevasarloutcajan a Steinway Street-en. (30-02) Pontosabban Steinway Street-30th avenue sarok. A lakossag meglehetosen vegyes, persze ha Astoria, akkor dogivel Gorogok. Nagyon sokan. Nem kell emlitenem gondolom, hogy szinten rengeteg a Spanyol-ajku nepesseg, ami ugyan kisse meglepo, ugyanis hallottam, hogy ok vagy 5 eve kezdtek “csak” elfoglalni Queens-nek ezt a reszet. Csorognak at Corona-rol megallithatatlanul, ami nincs olyan messze, de ahhoz kellokeppen igen, hogy ne kelljen tokeletesen beszelni a Spanyolt a mindennapi elethez.
E helyett a kovetkezo par fejezetben bemutatok ettermeket, ahol az elmult evekben volt szerencsem dolgozni – kissebb nagyobb sikerekkel.
Majd jelzem honnan rugtak ki, es honnan menekultem en.
Megjegyeznem, hogy pontos adatokat fogok leirni – nevekkel egyutt, es ha veletlenul egyket erintett olvassa akinek ez nem tetszik es gondja van a kritikammal, az johet hozzam panaszra – szemtol szemben is siman beletolom a zarcaba a velemenyemet.
A kovetkezokben felsorolt intezmenyek mindegyike a “diner-kategoriaban” van, persze a menu-n lehetnek egyeb dolgok is.
Pincernek lenni nem orom. Meg akkorsem, ha neha igen …
A betanulasi idoszakban a gyaloglassal lehet sok gond, a problemak inkabb a hosszutavnal jonnek elo. Amugy melegen ajanlom a kenyelmes cipo beszerzeset ami ugyan nem olcso, de hosszutavon kifizetodo. Nem titok a marka, ugy hivjak: Dr Martens. Vagy Keen.
Amugy tobbnyire szinten a vendeg vicces ebben a korben is, mert a nagy adag edesseget altalaban a HATALMAS adag vacsora elfogyasztasa utan gyakran cappuccino-val keri.
Az nem baj, hogy az utobb emlitett ital onmagaban foetelnek szamit monjduk egy croissant-al, neki ez kell. Es ezt kell felszolgalni termeszetesen.
Az eloetelek roppant nagy adagok, csakugy, mint a foetelek. Inkabb nagy asztalok kerik ezeket, mondjuk negy fotol felfele. Ilyenkor figyelni kell a megrendelesnel, mert mondjuk a buffalo wings elkeszitese tobb idobe tellik, mint a foetele. Dolgoztam mar olyan helyen, ahol a szakacs egy segglyuk volt, minden megendelest cetlin kellett beadni o meg a a foetelt kirakta az ablakba az eloetel elott ot perccel. Nem kibaszasbol, neki igy jott ki. Mert nem igazan ertette. Szoval nem art tudni mi mennyi ido alatt keszul el, es visszatartani a foetel-megrendelest, mar ha tudjuk.
Szoval. Kezdem a klasszikussal, a mar emlitett buffalo wings-el. 
A bolenynek nyilvan nincs szarnya, ez inkabb metafora. Tortenete van, aki melyebben beleszeretne merulni, itt olvashat rola. Ez alapjaban veve csirkeszarny megsutve, es hot-souce-ban megforgatva. Altalaban zellerrel es bleu-cheese dressing-el szolgaljuk fel. Ha odafigyelunk, akkor viszunk extra kistanyert es nedves keztorlot az asztalhoz, mert ezt nem nagyon lehet kessel-villaval enni. Mondjuk lattam mar ilyet is, de eljutottam odaig, hogy ez sem lep meg igazan.
Es mert mondjuk latni kellene a panikot az arcokon, amikor nemmel valaszolok arra a kerdesre, van-e szoja sajt, vagy vegetarianus szalonna az etteremben …
Az Egyesult Allamok a jollakott emberek rohadt nagy orszaga.
Az “atveros” kaja jon, vagyis a salata. Otthon egykoron letezett a ket oldschool-salata, az egyik az uborka-salata, a masik fejes-salata-salata ecetes-cukros leben.
Addig lehet is egeszsegesnek es konnyunek mondani a salatat, amig nem kezdjuk el enni felliter majonezzel, meg vagy negyedkilo kenyerrel. Es itt jon a trukk. Mert NY nem mediterrania, es persze a tv-ben is jol megmondjak a nezokozonsegnek, hogy mit mivel kell enni – ennek ellenere a vendegek kabe szaz szaleka ugy gondolja, hogy egy kiados cobb salad* atom dietas-kajanak szamit. Aztan meg csodalkoznak, hogy ok ugyan csak salatat esznek, megis hiznak.
Mielott tovabbmennek a tobbi kajak es azok megrendelesenek reszletesebb leirasaba, elobb bemutatnam a Diner-tulajtodonosokat. Azert azt nem allithatom, hogy 100%-uk-ra jellemzo leirasom, de ugy 99-re igen.
Szinte kivetel nelkul Gorogok.
Kajak kovetkeznek, kegyetlenul. Nezzunk bele a reggeli shift-be, altalaban ez a legporgosebb a diner-ekben.
A kovetkezo bejegyzes inkabb szemelyes, bar kotodik az ettermekhez rendesen. Kaja ugyan nincs benne, de akkoriban etvagyam sem volt ... igyekszem nem irni sok ilyet a kovetkezokben.
...
Az az igazsag, hogy nem hiszek a “boldogsag”-ban, mega “megelegedettseg”-ben. Emberbol vagyunk, tokjo, vannak celjaink – es amint elertuk oket, szinte maris tovabb szeretnenk lepni. Igen, nyilvan ateljuk azokat a perceket amik jajjdejok – atvesszuk a diplomankat, orulunk az eloleptetesnek, esatobbi.
Mondom, emberek vagyunk: okes, ez megvolt, haladjunk tovabb.
