Mondjuk ebben is. A Diner-be nem “csak” azert ternek be az emberek, hogy megegyek a zsiros hamburgert es megigyak a 3000 kalorias shake-uket … de errol kesobb.
A diner szo a “dining-car”-bol jon, ami etkezo-kocsit jelent – mondjuk a vonatokon. Maga a design – marmint a klasszikus diner-ek design-ja – is egy etkezo-kocsiera hajaz, ami ugye szuk es hosszu, az egyik fal menten helyezkedik el a pult tobb szekkel, mogotte a konyha, vele szemben meg egy par asztal. Boxok. Lerohadt vonatokrol akasztottak le regebben (olyan par szaz evvel ezelott) ezeket, majd beallitottak oket az allomasra, mertugye kapitalistak, es hasznat vettek.
De az igazi “etkezo-kocsi” – es tenyleg – a rhode island-i (
Tenyleg jo otlet, nem?
Sokan masoltak – Scott-rol tobbet igazan nem lehet kideriteni, de ha tudta volna akkor, amit masok tudnak ma, akkor biztosan duhos lett volna kisse. Raymond Albert Kroc 1954-ben ugyanis “csak” uniformizalta a hamburgert, de a franchise-bol annyi penze lett, hogy buszken hivhatta ettermet McDonald’s-nak. Ennyit Walter Scott-rol, es a nemletezo szabadalmi torvenyekrol.
Az otlet annyira utott, hogy rendesen cegek jottek letre diner-kocsik gyartasara, aztan rajottek az 1800-as evek vegen, hogy nem kellene huzgalni a kocsikat ide-oda, meg ugye jolenne
Es ha mar a lovaknak nem kell elhuzniuk, igy a design is valtozott kicsiket, vagyis nagyobb lett az egesz etkezo kocsi. Tettek bele wc-t, meg lanyokat, akik rozsat arultak a vendegeknek, mert az jo. Aztan a 30-as evektol a fa alapot femre valtoztattak, merthogy az elet etkezesi reszenek is reprezentalnia kellett a gepek forradalmat, avagy a Machine Age-t. …